Sikeresen megérkeztem UK. Nem volt zökkenőmentes az út, de végül sikerült.

Indulákor rögtön 30 perc késéssel kecsegtettek Ferihegyen, de ez még elég optimista becslésnek bizonyult - utólag. Mire felszállt a gép, már 40 perc lett kiírva is, mire leszállt addigra sikerült minusz huszat behoznia, vagyis összességében elértük a nettó egy óra késést BUD-LGW távon. Hogy ezt egy kicsit még fokozzuk, a köcsög angolok - vagy az itteni bevándorlók - sikeresen elfelejtették kipakolni a csomagjainkat a gépből, így itt sikerült még egy teljes órát elkúrni azzal, hogy egy nyomorult monitort kellett lesnem, hogy vajon melyik futószalagon fog kijönni a csomagom. Fél óra tétlenkedés után valaki észbekapott és egy nagyon udvarias üzenetben kértek mindenkitől elnézést, aki a budapesti gépen utazott és a csomagjára vár. Azon felül, hogy én is sík ideg voltam, Lex barátom járt ennél is rosszabbul, mert egy "short term park" helyen hagyta a járművét, ahol is 2 teljes órát kellett várakoznia, ráadásul eközben még fölösleges gadget-eket is magához szólított. A parkolást letudtuk céges számlára, így csak a vackai miatt főhet a feje! :)

Kocsiút hazafelé kényelmes volt - már az átszállós vonatozáshoz képest - aztán jött a mélyvíz: orosz kolléga fogadott a szálláson, hogy akkor most elvisz a kocsimért, amit nekem kell visszavezetnem. Este, rossz oldalon, egy ismeretlen városba, általam ismeretlen szbályok szerint ROSSZ OLDALON! Az egyetlen pozitívuma az volt a sztorinak, hogy éjszaka már a kutya sem közlekedett az utcán, így a forgalom miatt nem kellett aggódjak. A vezetés egy külön sztori itt, de erről majd egy másik alkalommal mesélek.