Megnéztem a minap a tévében a fent említett művet. Hát mit is mondhatnék, érdekes. Engem az egész az 1984-re emlékeztetett, csupa egyforma ember, annyi különbséggel, hogy itt nem gondolatbűn volt az üldözendő, hanem az érzésbűn. Persze volt az egésznek némi mátrikszos beütési is, ahogy a főszereplők kötényszerű nyakig kétsoros gombolású fekete selyem-szerű zubbonyokban aprítják egymást.

Gondolom ez egy alapmű a műfaj kedvelői körében, engem nem ragadott annyira magával. A végén nem éreztem elég ütősnek a csavart (amit ha szemét akarnék lenni most lelőnék) a szotori pedig sokáig el volt nyújtva, helyenként meg részleteket kihagyva pörgött fel. Elég sok lyuk is volt a sztoriban, de ugye semmi nem tökéletes.

Valószínűleg ez is egy olyan mű, amit olvasni érdemes főként és a film egy gyenge interpretációja csak a történetnek, de nekem ennyi is bőven elég volt belőle...