Ezt már rég óta meg akartam osztani a világgal, de bizonyára nem én vagyok az egyetlen, aki hasonló érzelmeket táplál a pixmamia nevű webshop-pal. kapcsolatban.
A történet megtörtén eseményen alapul, a szereplők, helyszínek és tények a vlóságot hűen tükrözik.
Elfogyott a laptopomban a tárhely, így arra a döntésre jutottam, hogy sükségem van egy külső vincseszterre. Irány a net! körülnéz, hasonlítgat, majd végül kiválaszt egy tetszetős darabot. Nézzük hát ki kínálja a legjobb árat! Szerencsétlenségemre sikerült az említett céget kiszúrnom, de ígérem az életben nem fog többet előfordulni! Cumó kiválaszt, kosárba betesz, megrendelés vége, szokásos tovább, tovább, stb. Míg nem egyszer csak ott állt előttem a számla előzetes képe, amin mintha a terméken és a szállításon túl megjelent volna egy eltávolíthatatlan tétel: "Gondtalan Vásárlási Szerződés". Zanyátok! Hátemmegmi?! utánna olvas, megtalál a hatlmas bullshit duműát, hogy ez nekem milyen kurva jó lesz és hogy lehetett eddig egyáltalán léteznem nélküle? Ám ez a tétel több volt, mint az árú árának tíz százaléka! Konkértan a 18 ezres vinyóból hirtelen közel húszezres lett! Balga módon ráböktem a megrendelés gombra, de ismét leteszem a nagy esküt, hogy többet ilyen nem fordul elő - mármint hogy ezeknél a szarrágóknál egy kanyi forintot is még egyszer ott hagyjak!
A most következő bekezdés csupán empírikus úton keletkezett spekuláció, a valóságot természetes üzleti titokként kezelő szereplők megnyilatkoztatása nem része ezen írásnak.
Szóval az üzleti modell része, hogy folyamatosan kutatják a netes boltokat, keresve az általuk forgalmazott termékek legalacsonyabb árait. Legyen szó egy kenyérpirítóról, vagy egy fényképezőgépről, teljesen mindegy. Szóval megkeresik a legalacsonyab piaci árat, majd meghirdetik az altt mondjuk 1%-kal. Amikor egy balga szerencsétlen megrendeli a terméket, akkor nemes egyszerűséggel ráteszik a fent említett tételt a számlára, aminek árát úgy határozzák meg, hogy az általuk óhajtott eladási ár a termék árából és a "szerződés" tétel összegéből jöjjön ki. Ez a tétel elidegeníthetetlen része a vásárlásnak, se megkerülni, se lemondani nem lehet, hiszen ez tartalmazza a cég hasznát!
Körmönfont egy átbaszás ez, nemde? Nem vagyok róla meggyőződve, hogy nem ütközik-e ez bármiféle hatályos magyar jogszabállyal, de gyanítom kimeríti az árúkapcsolás foglamát.
Az anyagi jellegű megpróbáltatások után következett a végső kegyelemdöfés: közel két hét kellett ahhoz, hogy kezembe vegyem a cuccot! A nemzetközi fuvarozó cég amatőr oldalán nyomon lehetett követni merre is jár a dobozka, és lég kétségbeejtő volt látni, hogy egy hét tuán még nem érkezett be az országba a csomag! Ugyanis Németország túlsó feléből, egy nevenincs kis faluból indult, jócskán a megrendelés után pár nappal!
Dühítő, vérlázító és átbaszós egy történet ez, de a legaggasztóbb, hogy nem érzem egyedinek az esetet! A fenti kis sztori alapján bárkinek tudom ajánlani a céget, aki régen érezte magát átbaszva, vagy netán fölösleges kidobni való pénze mellett időmilliomos is!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.